Szigetlakókról

 

 


Személyiség és kultúra

A cook – szigeti Maori világa egyedülálló és lendületes, egybe fonódik a személyisége a kultúrájával. E kettő elválaszthatatlan egységet alkot. Puati Mata´iapo szónok bölcs mondása értelmében a hagyományok a kultúrához kötődnek. Ebben a tanulmányban a kultúrát úgy értelmezik, mint az emberek teljes életvitelét, dinamikus, növekvő entitását. A kultúra magába foglalja a kifejező művészeteket és a szertartásos tevékenységeket is. A személyiség, azaz az emberi tulajdonságok, jelen esetben a cook – szigeti Maori, különböző egyéni és közösségi szempontokat tartalmaz, ahol az egyén a csoporttal egymásra hatnak.


A Cook – szigeti Maori személyiségben és kultúrában felhalmozódik a hagyományos „moana nui a kiva” (Csendes – óceán), pa´enua (belső sziget-i) hálózati munka, gazdagítva „vaerua”-val (spirituális) és „te ao”-val (világi) eszmékkel , valamint a sajátos belső kulturális fejlesztések. A hagyományok tisztelői és a modernisták közötti állandó nézeteltérések hatással vannak a Maori személyiség és kultúra változási folyamataira. Ez az írás bemutatja a látszólag ellentétes felfogásokat a Cook-szigeti Maori kultúrával és személyiséggel kapcsolatban, melyeket a hagyományőrzők ápolnak, így fenntartva a kultúra hagyományos elemeit a Maori személyiségen belül. Amíg ők tudatosan törekednek a kultúra és személyiség megkülönböztetésére, addig a két fogalom egybefonódik, tükrözve a változó természetet és egymás kölcsönhatását.

Az itt használt metodikát Levy az egyéni és nyilvános magaviseletről szóló megközelítését néhány szempontból átdolgozta. Ezek közvetlenül összefüggnek a személyiséggel és kultúrával. A hagyományos költeményeket folyamatosan használjuk, bizonyos részleteket kihangsúlyozva, így megtartva az alaptermészet és népi nyelv szimbólumait.

Kia orana (üdvözlések) – vitathatóan a leggyakrabban használt Cook – szigeti Maori kifejezések, melyek legjobban tükrözik a Maori kultúrát és személyiséget. Kia orana egy megfelelő elvont fogalom, a Tu Tangata összesített szóhasználata. A Kia Orana nyolc alapvető, egymással összefüggő pillére a Maori személyiség és kultúrában a következő:



Kite pakai – Bölcsesség

´Irinaki – Hit

´Akakoromaki – Türelem

Ora – Élet

Rota ´i´anga – Egyetértés, egység

´Aka´aka – Alázat

Noa – Szabadság

Aro´a – Szeretet, szerelem



Bár ezek az alapfogalmak más kultúrákra is vonatkozhatnak, de egyediségükkel és különös fontosságukkal a Cook – szigeti Maori- t jellemzik.

Kite pakari – Bölcsesség

Kite pakari – vagyis a korok bölcsessége a Cook szigeti maori kultúra átható és fontos része. A hagyományos „nakunga“ (bölcs mondás) kihangsúlyozza a nyelv szerepét, miszerint „ko toku reo te i´o´o taku peu tupuna – Nyelvem kultúrám lényege. Más szóval, nyelvem nélkül a kultúrám elveszne.

Albert Henry, a Cook – szigetek első miniszterelnöke támogatta a maori személyiséget és kultúrát. Albert unokatestvére Geoffrey Arama Henry, akinek lehetősége volt a Cook -szigetek politikai vezetését átvenni. Szintén fontos szerepet játszott a sziget kultúrájában. Szerinte a kultúra nem csak a múlt, de a jelen és a jövő is. A kultúra az, ami valaha voltunk, de az is, amivé válni szeretnénk. Mindkét politikai vezető a kultúrához való hűbéri esküjét igazolják a kormányzati, intézményi támogatások a kultúra megőrzéséért, védelméért és fejlesztéséért, valamint a széles körben elismert Cook szigeti Nemzeti Művészetek Színházának (CINAT) támogatása. Geoffrey Henry miniszterelnöknek köszönhetően kultúrális hagyatékként tartják számon a Kultúrális Fejlesztési Minisztériumot, valamint a lenyűgöző nemzeti kultúrális központot.

Az egyik legérdekesebb megfigyelés a maori nyelvben a számos tájszólás, melyet a Cook szigetek különböző részein beszélnek, valamint a váltózó ábécé, amely a különböző betűk használatából és nem használásából ered. Úgy tűnik a Cook Szigeti maori nyelv továbbra is fejlődni fog a különböző tájszólású szavak átalakulásával.



Irinaki – Hit, Hitvallás

Az „irinaki” azaz a hit vagy bizalom a magasabb erőben, fontos része a Cook- szigeteki ember személyiségének és kultúrájának. Az alábbi imádság, mely a korai keresztény misszionáriusi korszakból való, tükrözi a hagyományos és keresztény istenek egyesülését: „ Holnap új vezetők feküdjenek Jézus oltárán.” Egy másik ima ugyanazon korszakból kimondja: „ Vésődjenek a szavak az istentelenek fejébe, mint a halszálka a torokba, melytől képtelenség megszabadulni.”

E két ima bemutatja az ember és isten közötti kapcsolatot, mely a hiten alapult. A hit egy másik felbukkanási formája a kereszténység megjelenésével 1821-ben a puritán törvények korszakához vezetett, amikor az élet tényeit szigorú erkölcsi törvények irányították. A puritán törvények a Cook- szigeti Maori kultúra nélkülözhetetlen részévé váltak. E korszak bizonyos elemei „Tu Tangata” – ként tovább terjedtek. Például egy tipikus Cook – szigeti nő templomba menet „rito” – ból (különlegesen elkészített fiatal kókusz levelekből) készült kalapot viselt. A legvalószínűbb, hogy elkerülte a „pandanus” levélből készült kalap viselését, mivel ez az anyag a gyékényszőnyegek és lábtörlők készítésére szolgált. Ezért aztán nem volt alkalmas a szent keresztény templomokba vagy a szent fejre.

A modern cook – szigeteki kultúrában az ima a mindennapos élet elengedhetetlen részévé vált. Jézus Krisztuson keresztül esdekeltek Istenhez, de egyes alkalmakon a hagyományos istenekhez is könyörögtek, mint Tu, Rongo, Tane, Tangaroa vagy ´Io.

„Tu Tangata” az ember lelke, amely nyugatra haladva visszautazik az ősi szülőföldre Avaiki-re. Ezt a kifejezést még mindig használják az eltávozó lélek utazásának hagyományos elismeréseként; egy hajóút, mely valaha egyesítette az ősi isteneket. A magasabb létben való hit továbbra is domináns szerepet játszik a legtöbb Cook – szigeti életében, legyen az keresztény vagy sem. „Tu Tangata” szerint „irinaki” jelentése hit és bizalom egyaránt; két fogalom, melyeket általában más társadalmakban külön választanak. A Maori népeknél, a megbízhatatlan személyt nem kerülik el, csak egyszerűen megtagadják tőle a támogatást. Abban a személyben, aki más valláshoz tartozik, nehéz megbízni, következésképpen általában méltatlan a hozzájárulásra.



Akakoromaki – Türelem

A Cook szigeti személyiség és kultúra további felbukkanó pillérje „akakoromaki” azaz türelem és hosszú kínszenvedés, amely a tisztességre, felelősségre és egyben a becsületességre is utal. Ezen fogalmak könnyebben megérthetők a „manako´anga tupuna” vagyis a leszármazottak gondolatainak ismertetésével. Egy gyakori Cook szigeti Maori kifejezés a következőt mondja:



aere ra may mean” azaz „menj békével” vagy „menj és óvakodj”.



„Akakoromaki” szintén gyakori kifejezésmódja az aggodalomnak és izgalomnak. Minden személyiségnek rendelkeznie kell a türelem és béketűrés képességével. Akinél haszonlesés v. önérdek észlelhető, az ember származásának hite válik vezérelvvé:




Na´au rai te-na, naku rai teia. Na kotou rai te-na, na matou rai teia.”
 „Ami a tiéd, az a tiéd. Ami az enyém, az az enyém. Az lehet a te embereidé, nekünk is van sajátunk.”



Az alábbi két Ta´unga Atiu szigetéről még jobban tükrözi ezt a mondanivalót:



E mea ´u´una ´ia tera e au, Kare au e pa i ta-ku na teta´i” 
 „Valami, ami bennem rejlik, ami az enyém nem adom másnak”.
 Jelentése: A kultúrám nekem szent.

Kai rai koe i taau ipa ki umu. Kai rai koe i ta´au pa ki umu.” 
„Edd meg a saját megfőzött ételedet” Jelentése: Ne vedd el más ember kultúráját.




Sok tengerentúl élő Cook szigeti embernek a türelem kifejezése már sokrétű távlatot jelent az újjonnan tanult viselkedési minták befolyásolásával. Ora – Élet

„Ora” azaz élet egy tudatos kifejezés, amely kapcsolatban áll a földdel. Talán a legjelképesebb ábrázolása a „pito ´enua” – a föld köldöke. További Ta´ranga, amely szintén kimondja a föld, a kúltúra és személyiség kapcsolatát a következő:



E pukari 'oki toku mei pokerekere mai.
E ngutapa katoa 'oki au no te 'oroega 'anga muna,
I te ru-ru aere 'anga i taiku au 'ua ki runga i te one 'uri'uri,
Kia kore roa e taui ia toku to mei tei tapapa ia.
Ka makitoa tutu rai au kimua ma te kore toa e temanamanata 'anga.”

„Az ősi múltból serdültem ,
Azoknak is az ajtaja vagyok, akik titkokat teremtenek,
A termőföldön elvetem magvaimat, hogy személyiségem sosem változzon,
És semmi se gátolja, mert a föld alapzata, az alap, ami alattam van.”



Más szavakkal: az életben állandóságra van szükség, amely a szent földünk ismeretével és a felelősséges hovatartozással kezdődik. Fontos, hogy felismerjük, hogy az őseinktől örökölt tudásért és hagyományokért felelősek vagyunk. A föld sokkal több annál, mint, hogy csak élelmet, gyógyszert, ruhaanyagot adjon nekünk. A föld az, amiből lettünk és amivé válunk. A föld maga az élet. A földért való küzdelem az egyben az életért való küzdelem is. .”




Rota´i´anga – Egység.”

Ahhoz, hogy tisztán lássuk „rota´i´anga” – egység jelentését, kell, hogy értsük a jó állampolgárság ábrázolásának fontosságát. Sok Maori szónok a következő bölcsességgel kezdi mondanivalóját:.”



E ra kurakura teia, kua nakenake mai.”
„Ez a szép és vidám nap, mindenkit vidámmá és boldoggá tesz.”.”
Jelentése: A boldogság tükröződik a viselkedésedben.



Ez valójában egy kérelem vagy könyörgés az egységért, megértésért és a jó állampolgárságért. Kötelesség a család, a falu és az ország felé, valamint az ország politikai vezetőinek tisztelete, mind mind az állampolgárság fontos szempontjai. .”

A Hawai kapcsolatok az egység egy érdekes példája. Egy olyan mítikus hőstől ered, mint Maui, aki állítólag Rarotonga-ból indult hajóútra észak felé, ahol kifogta Mauiui –t és Vai´i´-t. Naea, aki Puaikura –ból származott, a dupla törzsű kenuján Atearoa-n hajózott és Oahu szigetén telepedett le. A Naea név Rarotonga- n tovább él. Úgy hírlik, Naea egyik leszármazottja nem más, mint a hawai király Kamehameha. .”

További hősökről is tudunk, ilyen volt: Teamariki, Ruatapa, Rata és Mahuta. A modern Cook szigeti személyiség közti kapcsolatok más modern kapcsolatokat is magukba foglalnak. Ami az Új Zélandon és Ausztráliában élő Cook szigeti Maorikat illeti, az egység ábrázolását nagymértékben látjuk a különböző fajok közötti kapcsolatokban, mint pl. a más fajok közti házasságok gyakoriságában. .”




´Aka´aka
– Alázatosság.”

´Aka´aka, azaz alázatosság a Cook szigeti ember egyik külső pillére, melyet gyakran lepleznek különböző szertartásokon és protoklon keresztül. A modern rituálék már nagyon szerteágazóak, ide tartozik pl.: a királynő születésnapja, Karácsony, Újév, Húsvét, nemzeti alkotmány nap, esküvők, temetések, születésnapok, keresztelők és hajvágás. A hagyományok vegyülnek a modern szertartásokkal az alkalomtól függően. Sok ilyen hagyományos szertartás van: ´Aka-´enua, Po aroara marae, ´Ko uruuru, Tukura tapu, Te pure-rangi.”

´Aka-´enua – egy ősi szokás, melyet a régi időkbena hajózó törzsfőnök tartott meg Po aroara marae – vallási szertartások éjjele, ahol a hívek a hálaadást ünnepelik istenükért ´Ko uruuru – a jövendölés ősi szertartása, a törzsfönök beiktatásának utolsó része Tukura tapu – szent fesztivál, ahol elrendelik az istenek körmenetét Te pure-rangi – ősi szertartás, ahol az isteneknek felajánlásokat tettek Ezek a szertartások már nem léteznek teljes hagyományos formájukban, de sokukat még megtartják kissé eltért formában. .”

Az alázatosság még nyilvánvalóbbá válik, ha közelebbről szemügyre vesszük a mai Cook szigeteki politikai fejlődést. Az ellenzéki politikai pártok gyarkran nehézségekbe ütköznek egyes választások megnyerésénél, mivel az emberek hajlamosak támogatni az agresszió mentes reakciókat – az alázat észlelése itt nyilvánul meg. További ilyen megnyilvánulások a közösségi gyűléseken észlelhetők csendes résztvevők formájában, akik inkább bizalmas körökben fejezik ki nézeteltérésüket az egyes nyilvános ügyekben. .”




Noa – Szabadság.”

További erőteljes Tu Tangata szempont a „noa”-szabadság fogalmán keresztül bukkan fel. A Tu Tangata-ban való változások nagyon drámaiak, ahol az alkoholfogyasztás minden korosztály számára elérhető. A szexuális szabadság a korai tinédzserkorban már szintén közhely. A szabadság szintén felismerhető a versenysportokon keresztül és a kifejező művészetekben. K

orhatárra való tekintet nélkül bárki szabadon kifejezheti érzéseit a zene és a tánc segítségével A makunga – közmondás kimondja:.”



Kare e ´oko ´iana te ´irinaki i´anga, ki te ma´rama o te tuitui ipakika´a. „
Jelentése: A remény szabad, de valóságra kell alapozni. .”

 



Aro´a – szeretet



E pakiri maroki´aki´a to te ´akari, e vai ´uara to-na puku´atu” 
A kókuszdiónak kemény héja van, de könnyes szíve.”.”
Jelentése: A szívedben lehetnek félelmek, de a tetteidben bátorság van.



Az odaadás művészete kaikai –val (étkezés) van bemutatva, hiszen mi a kultúra és személyiség élelem nélkül. Míg manapság hajlamosságot látunk arra, hogy „umukai” – az ünnepséget „tarikai” – az étkezés váltja fel, az ételkészítés és étel megosztás továbbra is visszatükröződik a hagyományos Maori fogásokban. .”

Kia orana (üdvözlések) a „te aro´a motukore” a szeretet örökkévalóságát jelenti. Kia orana szó szerint azt jelenti: „ legyen hosszú életed”, ezért Kia orana a szív egysége is. Kia orana –ra jellemző a hosszantartó érintés „´ongi-val – egy vagy két puszi az arcra, vagy a test más részeire. A hagyomány szerint az ´ongi az orrok összeérintéséből állt, melyet szimatolás követett, hogy érezzék az élet értékes illatát. Az üdvözlés másik módja a kézfogás volt. Régen bal kézzel fogtak kezet az emberek, a jobb kezet szabadon hagyva az esetleges támadások kivédésére. A Cook szigeti Maori idealizmusa a gyengédség és kedvesség, hogy mások barátságosak és segítőkészek legyenek. Egy mondás tanácsolja:.”



Kia ma-ru e vara e kai ei koe i te ´inu´inu o Mangaia.”
„ Legyetek gyengédek barátaim, hogy megehessétek a Mangaia javát.”.



"Egy öreg, tapasztalt ember az 1960-as években mindig azt mondta:

Aru i te ara o te ra.” 
„Kövesd a nap ösvényét.”.



Ezzel arra akart utalni, hogy kövesd a pozitív elemeket kultúrádban. Az egyes szigetek, törzsek vagy falvak egyedülálló sajátosságokkal rendelkeznek. Például, a Mangaia Maorik, akik a kemény koral szigeteken élnek és gyakran hideg fagyoknak vannak kitéve, zárkózottak, keményen dolgoznak és lágy dallamos anyanyelvükön beszélnek. Ezzel szemben Aitutaki szigete könnyen megközelíthető lagúnákkal van megáldva, tele tengeri élettel és termékeny talajokkal. Az emberek nyitottak, sokat mókáznak, és ahogy csak tehetik, idejüket beszélgetéssel, szórakozással töltik. Az elszigetelt északi koral szigeteken, mint pl. Mangarongaro-n(Penrhyn) élő emberek öntudatosabbak. Az ábécéjükben több betűt használnak, zenéjük, dalaik, dob és húros hangszereik nagy hatásfokúak. A külső befolyások dacára Tu Tangata továbbra is dinamikus, lendületes és rendezett maradt.

 

Bevezető Általános Mitológia Kultúra Nyelv Szigetek Képek Videók Óceánia Linkek Egyéb