Guam

 

 

 

Håfa Adai!    -  Hello!

 

 

 

 

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában A Mariana-szigetek lagnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja: Mount Lamlam, 406 méter.

A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521 -ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668 -ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Carolina-szigetekke l együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.

Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol-amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A II. világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében.

Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.
A sziget népessége 163 941 fő.

A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is. A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai. A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik

A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja. A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett 5 repülőtér és egy kikötő található a szigeten.

A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség. Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket 2 évre választanak meg.  Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen.

Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Szövetségnek. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. Jelenlegi elnöke a Guami Olimpiai Bizottságnak Ricardo Blas. Eddig még nem nyert érmet senki a guami lakosok közül. Bővebben: Guam az olimpiai játékokon. A Guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFÁ-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.

Forrás: wikipedia.

 

Bevezető Általános Mitológia Kultúra Nyelv Szigetek Képek Videók Óceánia Linkek Egyéb