Fidzsi-sz

 

Matanitu Tu Vaka i koya ko Viti  

 

 

 

 

 

 


Fidzsi-szigetek


Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság (Matanitou ko Viti) Fidzsi-szigetek (Fidzsi helyi nyelven: Viti, azaz nagy). Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót, és átírta. Így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.


A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül tíz lakott. Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.


A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsi felfedezője 1643-ban a holland Abel Tasman volt, aki messziről látta a szigeteket. Cook 1774 -ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.


A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959 -ben etnikai zendülésekre kerül sor.


Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India -barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre (1987 októberében kiáltották ki).


Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.


Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.
Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett. (A falu Viti Levu északnyugati partján van.) Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.


Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű . Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.


A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.


Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: " Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."


A szokást az angol hatóságok csak az 1890-es évek végére tudták végleg megszüntetni.
A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15-20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.


Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.
Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.


A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.


Forrás: Wikipédia

Bevezető Általános Mitológia Kultúra Nyelv Szigetek Képek Videók Óceánia Linkek Egyéb