Hawaii

 

 Aloha

 

 

 



A Csendes-óceán északi felén a vízfelülethez képest elenyésző a szárazulatok kiterjedése, az arány 2000:1. A szigetek összterülete 2000 km2, a lakosság száma 1 millió körüli. Gazdasági jelentősége elsősorban az 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok tagállamának számító Hawaii-szigeteknek van (régi nevén Sandwich-szigetek), amelyek az észak-csendes-óceáni szigetek összterületének 83 százalékát adják. A többi, mintegy 2200 sziget legfeljebb stratégiailag, illetve az egyre nagyobb arányú idegenforgalom szempontjából fontos.

A Csendes-óceán legismertebb szigetcsoportja. A Hawaii-szigetek jó 3000 kilométer hosszan húzódik a szigettenger északi peremén. A húsznál több, jelentősebb sziget közül nyolc lakott, és csak öt nagyobb 1000 km2-nél. Az óceáni fenék forró pontja feletti tűzhányósor északnyugatról délkelet felé haladva egyre fiatalabb. A nyugati szigeteket a tenger már teljesen lepusztította, az eredeti vulkáni kőzet a víz alá került, csak a rátelepült korallmészkő emelkedik ki a hullámokból.

A keleti szigetek viszonylag nagyok, magasak és fiatalok, ma is működő tűzhányókkal. A láva anyaga hígan folyó bazalt, amely rendkívül gyorsan terül szét a felszínen. Egyik típusa a lehűlés során bőrszerűen megkeményedik, majd összegyűrődve kötélfonathoz hasonló lesz. Ez a "pahoehoe". Máskor a mélyből feltörő gázok felül salakszerű, éles szélű törmeléket alakítanak ki, amelyet az alul folyó láva nagy sebességgel szállít. Ennek helyi elnevezése "aa".

A legdélebbi és legnagyobb az 10 433 km2 területű Hawaii-sziget. Madártávlatból nézve háromszöget formáz, melynek oldalai mintegy 200 kilométer hosszúak. A háromszög belsejét a két vulkánkolosszus, a Mauna Kea és a Mauna Loa uralja. A Kilauea (1247 m) fiatalabb pajzsvulkán, amelynek hasadékaiból időnként bugyogva tör elő a híg láva (kilauea - öklendező). Parazita pajzsvulkánja, a Mauna Ulu ( = növekvő hegység), 1969-ben született. Egy aknaszerű kráterből, a Kileuea Iki ( = kis öklendező) mélyéből, a megnövekedett gáznyomás hatására 1959-ben napokon át több mint 500 méter magasra szökellt a lávaszökőkút.

A Hawaii-szigethez legközelebb fekvő és második legnagyobb sziget a Maui (1885 km2). Alakja nyolcas számhoz hasonlít. A délkeleti, nagyobb és fiatalabb vulkán a Haleakala, amelyet alacsony, homokos földszoros köt össze az északnyugatra fekvő Puu Kukuitól. Ez mindössze 1765 méter magas, egy jóval öregebb vulkán lepusztult maradványa. Még nyugatabbra három kis sziget foglal helyet, a rendkívül szép Molokai és Lanai, valamint a sivár, katonai gyakorlótérnek használt Kahoolawe.

Gazdasági szempontból legfontosabb a nagyság szerinti harmadik sziget, az Oahu (1564 km2). Átmérője kelet-nyugati irányban 60 kilométer, északról délre 40 kilométer. Északnyugatról délkeletre két párhuzamos, idős vulkanikus hegyvonulat húzódik. Magasságuk 1000-1200 méter, vadak a hegygerincek, mélyek az eróziós völgyek. Van néhány fiatalabb kráter is, mint a Punch Bowl (puncsos csésze). Délnyugaton találjuk a világ egyik legjobb kikötőjét: a tenger felől bevezető keskeny csatorna szétágazik - itt épült ki Pearl Harbor. A védettség nem akadályozta meg a pusztító japán légitámadást 1941. december 7-én, amely a csendes-óceáni háború bevezetője volt. Pearl Harbortól délkeletre, a Koolau-hegység lábánál, a parti síkságon épült fel Honolulu. A nagy szigetek közül legnyugatabbra Kauai (1432 km2) van. Legnagyobb hegye a Mt. Kawaikini (1569 m); sokak szerint ez a szigetcsoport legszebb tagja. Közelében találjuk a kicsiny Niihau-szigetet (186 km2), valamint a Kaula - és Lehua-szigetet.

A szigetcsoport, mely az északi szélesség 18. és 26. foka között terül el, a passzátok övezetébe esik. Ez általában bőséges csapadékmennyiséget eredményez. Az éghajlata meleg és csapadékos. A vulkáni kőzetek mállásából keletkező talaj termékeny, ezért buja, trópusi vegetáció alakult ki. A szigetek egy része védett terület, jelentős nemzeti parkokat alakítottak ki. Ezeket évente sok százezer turista keresi fel: a bevételek túlnyomó hányadát az idegenforgalom adja, bár nem elhanyagolható a cukornád- és kávétermesztésből, az állattenyésztésből, valamint a támaszpontok kiszolgálásából eredő haszon sem.

A névadó fősziget, ahol a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park terül el, a tűzhányóiról híres. Legmagasabb a Havas-begy, a 4205 méteres Manua Kea, amely ugyan most holtnak tetteti magát, de még a jelenkorban is működött. A parkban két aktív tűzhányó magasodik. A vulkán a 20. évszázadban tizennyolcszor tört ki, és mindig több napig tartott a "tűzijáték": például 1984. márciusában három hétig köpködte az izzó lávát. Középpontban a Kilauea kalderája terpeszkedik, ahol úgy mondják, Pele szelleme lakik. A kaldera peremét gyalog is végigjárhatjuk, de szilárd burkolatú út is vezet oda, ahol mindenfelé kráterek nyílnak és hamukúpok emelkednek. A megszilárdult lávaárak kis Zöld szigeteket folynak körbe, ahol a trópusi esőerdő és az óriási harasztok menedékében ritka madarak élnek.

A kráter peremén futó, 17 kilométer hosszú út, a Crater Rim Drive, minden vulkanológus álma. Itt "élőben" tanulmányozhatják egy aktív tűzhányó működését, megcsodálhatják a még háborítatlan esőerdőfoltokat és azokat az erdőrészeket, amelyeket már felperzselt a tűz. A legnevezetesebb kilátóhely a Halemaumau Overlook. Azóta, hogy 1823-ban William Ellis misszionárius megmászta a kráter peremét, a száz éven át fortyogó, izzó krátertó vonzotta a látogatók ezreit. Mark Twain is lenyűgözve bámult a pokol kapujába. Aztán 1924-ben egy kitörés nyomán sok minden megváltozott, és a krátertó ugyan megnagyobbodott, de elkezdett hűlni.

Gépkocsival bejárható utak (roads) és gyalogösvények (trails) hálózzák be a parkot: Craters Rd, Hilina Pali Rd, Mauna Loa Rd, Crater Rim Trail, Halemaumau Trail, Kilauea Trail, Mauna Loa Trail és Footprints Trail. A nevek az utak vonalvezetésére utalnak, kivéve az utolsót. Ennek szomorú története van. Amikor a Kilauea 1790-ben kitört, a bennszülött harcok egy csoportját a Kau-sivatagban érte a halálos gázfelhő. Meghaltak mind egy szálig, betemette őket a forró hamu. Testük gőzzé vált, de lábnyomaik megmaradtak. Valójában Pompeji tragédiája ismétlődött meg a Hawaii-szigeteken.

Maui-szigeten a Haleakala Nemzeti Park közepén emelkedik a gigantikus Haleakala-vulkán, a földkerekség legnagyobb alvó tűzhányója. Alapja ellipszis, amelynek hosszabb átmérője 12, a rövidebb pedig 3,5 kilométer, míg kerülete csaknem 40 kilométer. Utoljára 200 éve tört ki. Neve a szigetlakók nyelvén "A Nap házát" jelenti, csúcsa - mondják - energiát sugároz ki, a kráter pedig összegyűjti a mágneses és kozmikus erőket. A hegy valamikor 4000 méter magas lehetett, de az erózió sokat legyalult belőle - most csak 3056 méter -, és a kráter peremébe meredek völgyeket vésett. Későbbi, kisebb kitörések eredményeként sok hamukúp magasodik a kráter alján. A legjobb kilátóhelyeket kiépítették a turisták és fotósok örömére. Legmagasabb a Kalahaku Overlook, 3000 méter. Itt késő délután lehet a legszebb fényképeket készíteni. A csúcs mögött a Science City, a Tudomány Városa magasodik. Valójában hatalmas csillagvizsgáló, ahol elsősorban a Holdat tanulmányozzák. A Hawaii Egyetemhez tartozik, de más egyetemek kutatói is részt vesznek a munkában.

A Hawaii-szigetek címermadara egy libaféle, a nene. Mint annyi más nagy testű és pecsenyének való madarat, ezt is a kihalás fenyegette. Egy 1951-es felmérés során mindössze 30 madarat sikerült összeszámlálni, de a szigorú védelemnek köszönhetően megsokszorozódott a populációja. A turistáktól egyáltalán nem félnek a madarak (aminek azok nagyon örülnek), de sajnos a gépkocsiktól sem. Újabban leginkább a kerekek alatt lelik halálukat.

A parkban, annak határán és azon kívül kempinghelyek és egyszerű kunyhók állnak a túrázók rendelkezésére. Természetesen a parkon kívül, de annak közelében a luxusigényeket is ki tudják elégíteni. Arra azonban számítani kell, hogy bármikor is érkezik a látogató, a szálláshely kevés. A vállalkozó kedvűek körében rendkívül kedvelt a krátertúra, a meredek falak megmászása, illetve leereszkedés a kráter fenekére. A legnépszerűbb útvonal a Sliding Sands Trail, mely a látogatóközponttól délre indul, több védkunyhót érint, s a legszebb, legérdekesebb helyeken vezet át. Útközben néhány ritka növényt is megcsodálhatunk. Sok más nemzeti parkkal ellentétben, a kapuk egész évben éjjel-nappal nyitva állnak, sötétedés után is be lehet hajtani. De bármilyen időben is indulunk a krátertúrára, legyünk felkészülve arra, hogy néhány órán belül alapjaiban megváltozhat az időjárás. Annak ellenére, hogy a park talán "túl" civilizáltnak tűnik, sose feledjük, hogy ha ez idő szerint nem is működik Hawaii összes tűzhányója, az alvók is veszélyesek lehetnek.
(Forrás: Kontinensről kontinensre sorozat, Vojnits András)


A kultúra és a hagyományok ápolására nagy gondot fordítanak. Már az iskolákban kötelezővé teszik a nemzeti tánc és egyébb hagyományok ápolását.
A tehetségesek kólönböző művésziti csoportba kerülnek, ahol profi előadókká válnak. Így alakult meg a képen látható Ari'i Hau Moana nevet viselő tánccsoport is.
(folyt)

 

 

Bevezető Általános Mitológia Kultúra Nyelv Szigetek Képek Videók Óceánia Linkek Egyéb