Egyéb




 

 ÓCEÁNIA JELENTŐSEBB SZIGETEI, SZIGETCSOPORTJAI

 

 

 


 

 

Amerikai Szamoa    Baker-sziget    Caroline-sziget    Mikronéziai Sz.Á.    Palau    Clipperton-sziget     Cook-szigetek      Kelet-Timor    Húsvét-sziget   Fidzsi-szigetek   Francia Polinézia   Galapagos-szigetek   Gilbert-szigetekHawaii   Howland-sziget   Johnston-atoll   Juan Fernández-szigetek    Kermadec-szigetek     Sor-szigetek    Lord Howe Island   Marcus Island     Mariana-szigetek     Marshall-szigetek    Norfolk-sziget    Nauru    Új-Kaledónia    Új-Zéland    Niue  Pápua Új-Guinea    Phoenix-szigetek      Pitcairn-szigetek    Revillagigedo-szigetek  Szamoa   Salamon-szigetek  Tokelau   Tonga    Torres Strait-szigetek     Tuvalu     Vanuatu    Wake-sziget     Wallis és Futuna      Willis - sziget

 

 

 

     Amerikai Szamoa 

  


Islands Aunu u,  Ofu,   Oloseg,  Rose -sziget,  Nuutele,  Ta u, Tutuila

                   
                

   

vissza a lap elejére

 

 

 

  Baker-sziget

A Baker-sziget egy lakatlan atoll az egyenlítőtől északra a Csendes-óceán közepén, (é. sz. 0° 13′ ny. h. 176° 31′) kb. 3100 km-re DNY-ra Honolulutól. Körülbelül félúton van Hawaii és Ausztrália között. A legközelebbi szárazföld a Howland-sziget 68 km-re északra van.A sziget védelme az Amerikai Egyesült Államok feladata. Mivel lakatlan, csak időnként látogatják, nincs helyőrség.

1818-ban fedezte fel Elisha Folger az Equatorral. A név Michael Bakertől jön, aki 1834-ben meglátogatta a szigetet. 1839-ben egy cetvadászhajó kikötött, és eltemettek egy amerikai tengerészt. A területet 1857 -ben szállták meg az amerikaiak, jelenleg is az ő fennhatóságuk alatt áll.

 

 

vissza a lap elejére

 

 

 

 

 Caroline-szigetek


 

 

 

vissza a lap elejére

 

 

 

  Mikronéziai Szövetségi Államok


 A Mikronéziai Szövetségi Államok egy szigetállam, amely a Csendes-óceán nyugati részén, háromnegyed úton Indonézia és Hawaii között helyezkedik el. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa".

Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii -tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.
Az óceánnak nagy részét foglalják el. A 607 sziget összterülete kisebb, mint egy átlagos nagyságú amerikai városé, sok világtérkép nem is jelöli őket. Az ország területének kb. felét Pohnpei, a másik felét pedig a három másik szigetcsoport foglalja el, nagyjából egyenlő arányban. Pohnpei, Kosrae és Chuuk szigetei magas, vulkanikus szigetek, míg Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része.

Ezek a szigetek nem kókuszpálmákkal szegélyezett korallzátonyok hanem inkább hasonlítanak a hawaii vulkanikus szigetekre, amelyekre jellemző a bőventermő föld, az örökzöld növényzet és a bőséges víztömeg.

szigetek:   Pohnpei, Yap, Ulithi, Chuuk, Puluwat, Kosra

 

vissza a lap elejére

 

 

 

  Palau


Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportján helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

A szigeteken először a spanyolok vetették meg a lábukat 1866-ban, de három évvel később eladták a németeknek. 1914-ben a japánok foglalták el Palaut, és a Népszövetség 1921-ben Japánnak ítélte meg mandátumterületként. 1944-ben amerikai szövetséges erők foglalták el. 1947-ben a szigeteket a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ -be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős. 2006 október 7-én Melekeok lett a főváros.

szigetek: Aimeliik, Airai, Angaur, Hatohobei, Kayange, Koror, Melekeok, Ngaraard, Ngarchelong, Ngardma, Ngaremlengui, Ngatpang, Ngchesar, Ngiwal, Pele, Sonsorol

 

 

vissza a lap elejére

 

 

 

 

  Clipperton-sziget


 

A Clipperton-sziget (francia: Île de Clipperton, ritkábban Île de la Passion) egy lakatlan, mindössze hét négyzetkilométer területű atoll, a Csendes-óceán keleti részén, 1300 km-re délnyugatra Mexikó partjaitól (északi szélesség: 10° 18', nyugati hosszúság: 109° 13'). Franciaország külbirtoka.

A gyűrű alakú sziget teljesen körbezárja a belső lagúnát kerülete 8 km, legmagasabb pontja a Clipperton-szikla (21 m).
A Clipperton-szigetet eredetileg Ferdinand Magellan fedezte fel 1521-ben, de a nevét az angol kalózról, John Clippertonról kapta, aki a spanyolok elleni harcok során rejtekhelyként használta a szigetet a XVIII. Században.

1708-ban két francia hajó, a 'La Princesse' és a 'La Découverte' érte el a szigetet, majd elnevezték 'Île de la Passion'-nek és a francia korona nevében birtokba vették. Az első tudományos expedíció a szintén francia M. Bocage nevéhez fűződik, aki 1725-ben néhány hónapig a szigeten élt.

 

vissza a lap elejére

 

 

 

 

Cook-szigetek


A Cook szigetek a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el, 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773 -ban partra szállt. 1888 -ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965 -ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.

szigetek:  Aitutaki, Atiu, Palmerston, Mangaia, Manihiki, Manuae, Mauke, Mitiaro, Nassau, Pukapuka , Rakahanga, Rarotonga, Suwarrow, Takutea Tongareva(Penrhyn)  

 

vissza a lap elejére

 

 

 

Kelet-Timor

 

 

Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és a Kambing-sziget A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.

Timor szigetét a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859 -es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-énIndonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be

 

 

vissza a lap elejére

 

 

 


Húsvét-sziget

 

1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel.  
Miután kikötöttek, az admirális rátalált a szigetlakókra. Szánalmas körülmények között éltek, kőszerszámokat, fegyvereket használtak, s a néhány kenujuk is kicsi és ütött-kopott volt. Akkor a sziget lakosságát 3000 főre becsülték

 

vissza a lap elejére

 

 

 

Fidzsi-szigetek

 

 Fidzsi-szigetek
Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság (Matanitou ko Viti) Fidzsi-szigetek (Fidzsi helyi nyelven: Viti, azaz nagy). Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót, és átírta. Így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül tíz lakott. Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsi felfedezője 1643-ban a holland Abel Tasman volt, aki messziről látta a szigeteket. Cook 1774 -ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.
Fő-szigetek: Viti Levu, Vanua Levu

Jelentős szigetek:  Conway Reef, Kadavu, Taveuni, Rotuma

Szigetcsoportok::  Kadavu csoport, Lau-szigetek, Lomaiviti- szigetek, Mamanuca- szigetek, Moala szigetek, Ringgold - szigetek, Rotuma csoport, Vanua Levu csoport, Viti Levu csoport, Yasawa- szigetek

 

vissza a lap elejére

 

 

Francia Polinézia

 

Francia Polinézia 118 szigete a Dél-Csendes-óceánban fekszik, és öt szigetcsoportra osztható: Society-szk. (ide tartozik Tahiti), Tuamotus, Marquesas, Australs és Gambiers. A szigetek közül csupán hatnak nagyobb a területe 1OO km2-nél, a legészakibb Hatutu pedig több, mint 2OOO km-re található a legdélibb Rapa szigetétől. A legközelebbi szárazföld Ausztrália (52OO km-re nyugatra) és Dél-Amerika (6OOO km-re keletre), a terület legközelebbi óceáni szomszédja pedig a tőle nyugatra fekvő Cook-szigetek.

A szigetek vulkáni magasan fekvő szigetek és korallzátonyok keverékei. A szigetek termékenyek, sokkal változatosabb növényzetet biztosítanak, mint a zátonyok. A varázslatos tahiti tiare virágok nagy mennyiségben nőnek a szigeteken, ezekből leis-t szőnek vagy hajban viselik. Sok növényfaj létezik ebben a régióban, többek között a hibiszkusz és a bougainvillea. Az állatvilág főszereplői az itt honos vaddisznók, baromfik, a félig háziasított kecskék (Marquesas) és a bárányok (Tahiti, Australs, Marquesas). Kicsi gekkók és százlábúk is sokan élnek a szigeteken. Francia Polinézián kb. 1OO madárfaj él, pl. halászmadár és viharmadár. A víz alatti élővilág szintén nagyon változatos. Austral-szigetek
Tubuai

Társaság-szigetek 

Széloldali -szigetek :  Moorea, Tahiti, Tetiaroa, Maiao, Mehetia
Szélárnyékos szigetek: Bora Bora, Huahine, Maupiti Raiatea és Tahaa, Tupai, Mopelia  Manuae , Motu One

Marquesas:
Fatu Hiva, Hiva Oa., Nuku Hiva Tahuata, Ua Huka, Ua Pou

Tuamotus
Rangiroa, Fakarava Moruroa, Fangataufa

Gambier-szigetek
Mangareva, Helena Island

 

 

vissza a lap elejére

 

 

  Galápagos-szigetek

 

 

A Galápagos-szigetek (spanyolul : Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport.
Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.
A szigetcsoport híres az endémikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúcióelméletének kifejlesztéséhez.

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt. A 17. században Cook és William Cowley is járt itt.
1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.
A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök

 

vissza a lap elejére
Bevezető Általános Mitológia Kultúra Nyelv Szigetek Képek Videók Óceánia Linkek Egyéb